Csak a tenger jött el

 2010.04.03. 03:03

Küldte: Zri

 

József Attila

 

 

Csak a tenger jött el

 

Melled két pólusa közt a kék sugár -

A kötéltáncos álma áll azon.

 

A felhő elfoszlott, hogy föllebeghess

És én már túlsokat kerestelek -

Nyugodt, mély vizek leheletével száll már az enyém

S magányos, nagy fenyőmről hullong a jóhúsú toboz.

 

S a legmagosabb füvek is kinőttek már a dombon,

Szivükben szép, zöld tüzek  égnek,

Hogy az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik

S az Úr

Nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban

Ott áll az útjuk végén...

 

De én nem vagyok fáradt, kedvesem -

Csak a tenger jött el a küszöbömig.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://radirvers.blog.hu/api/trackback/id/tr111884356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása