Küldte: ZsP Mondtam egy lánynak: Rózsám, be jó párnák lennének a te érő melleid az én kenyértelen gondjaim alá! (S ő szemérmesen nevetett.) Galambom, be szép árboc lenne a te pávás…
Az ihlettel írt lapokat, | molyok, rágjátok össze; | csak ne az aranyos kötést, | arra gazdája büszke. (Robert Burns)