Lator László
ZORD IDŐ
Zord idő jön. Boldog,
ki mentheti magát.
Záporban didereg
a meztelen világ.
Ó zsibbadt félelem!
Álomban szűkülő
falak közt menekülsz
az üldözők elől.
A keskenyedő utca
visszafelé szalad,
a kerítésen látod
ugráló árnyadat.
A szúró zsibbadás
az ujjaidba fut.
Szájadban keserednek
a megevett napok.
